Akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, Magyarország sem kivétel a világviszonylatban megfigyelhető tendencia alól: társadalmunk egyre inkább elöregedik. Ez természetesen számtalan kérdést vet fel, amikre elég nehéz helyes választ adni. Ezek egyik aspektusa például a helyzet egészségügyi vonatkozása is, hiszen az egyre szaporodó mozgásszervi és neurológiai panaszok kezelése, az életminőség javítása nem kis feladat.
Az ugyanis megkérdőjelezhetetlen tény, hogy társadalmunk egyre nagyobb részét alkotják olyan idős emberek, akiknek különböző mozgásszervi vagy neurológiai problémák árnyékában telnek a mindennapjaik. Azonban az állapotuk javításához, a betegségek kezeléséhez vagy legalább a szinten tartásukhoz szükség van a hatékony, személyre szabott gyógytornára. Mert nemcsak egyénileg, de az egyre inkább elöregedő társadalmunkra nézve is veszélyes nem felkészülni a várható egészségügyi vonatkozásokra is.
De kezdjük az elején: mi az az elöregedő társadalom?
A születés és a halál mindannyiunk számára természetes, bár kissé misztikus folyamat, amit időnként egy kis népvándorlás is kiegészít. Ezek váltakozó aránya értelemszerűen hatással van minden társadalom korösszetételére is, hiszen nem mindegy, hogy adott évben hányan születtek és hányan hunytak el, illetve a lakosság mekkora hányada költözött külföldre és ők milyen korúak voltak.
Éppen ezért demográfiai szemszögből nézve akkor beszélhetünk elöregedő társadalomról, ha az egyes korcsoportok között az idősebbek aránya nő a legnagyobb mértékben, nő a társadalom átlagéletkora. Emellett pedig az alacsony termékenységi ráta – a születések számának csökkenése – és az elvándorlás is rányomja a bélyegét a mutatókra, hiszen külföldre költözni jellemzően a fiatalabb korosztály tagjai szoktak.
Bár a bolygónkon jelenleg túlnépesedés figyelhető meg, sajnos az látható, hogy az elöregedő társadalom szinte minden országot érintő tendencia. Ott van példának okáért rögtön Japán vagy az USA.
Azonban Magyarország sem lóg ki a sorból: nálunk is öregedik a társadalom
Legalábbis az Eurostat adatai[1] alapján azt mondhatjuk, hogy míg Magyarország népessége 2018-as adatok alapján 9 772 756 fő volt, addig a legfrissebb adatok[2] azt mutatják, hogy a 65-79 év közötti állampolgárok aránya 14,9%, míg a 80 évnél idősebb korosztály aránya 4,4% volt a teljes népességen belül.
Mindez azt jelenti, hogy a 65 évnél idősebbek száma Magyarországon meghaladja az 1 900 000 főt és közöttük is 400 000 fő felett van a 80 évnél is idősebb állampolgárok száma. Ezzel szemben a KSH adatai[3] szerint a születések száma kisebb-nagyobb kilengésekkel csökken és a halálozások száma is mérséklődött tavaly, így a természetes fogyás lassuló tendenciát mutatott.
Az elöregedő társadalom hatásai
Az egyre idősebb lakosság nemcsak az államháztartás szempontjából vet fel érdekes kérdéseket. Hiszen amellett, hogy egyre kevesebb aktív dolgozóra egyre több nyugdíjaskorú jut és ezzel a nyugdíjrendszer előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik, a tovaszálló évek bizony az egészségügy terén is érzékeltetik a hatásukat.
Főként egy olyan társadalomban, ami az egészségtelen táplálkozási szokások és a rendkívül mozgásszegény életmód miatt, az Európai Unió legelhízottabb nemzetének számít. De világszinten is a negyedik legkövérebb nemzet címet tudhatjuk magunkénak, legalábbis az OECD[4] és az EU korábbi jelentése[5] szerint.
Ezek fényében nem nehéz elképzelni, hogy az emberi szervezetben az évtizedek alatt végbemenő folyamatok mellett – például az izmok és a csontok gyengülése, tömegük tényleges csökkenése – ezek a plusz kockázati tényezők mennyire felgyorsítják az amúgy sem kellemes procedúrát. Végtére is az ízületeket és a gerincoszlopot terhelő plusz kg-ok, a berozsdásodott izmok és az időskorban jellemzőbb gyakoribb elesések csupán a felszínt kapargatják.
Egészségügyi szemszögből nézve, főként ezekkel a veszélyekkel nézhetnek szembe az idősek:
- mozgáskoordinációs problémák, emiatt egyre gyakoribbá váló elesések és más balesetek,
- a fentiek következtében nem megy sajnos ritkaságszámba az időskori combnyaktörés sem,
- de ott vannak még a különböző csontritkulással, illetve mozgásszervi panaszokkal együtt járó problémák (például ízületi kopás, ízületi gyulladás, csontritkulás stb.),
- a cukorbetegség káros hatásai,
- illetve más neurológiai problémák, mint például a Parkinson-kór is
Éppen ezért, a gyógytornának már a megelőzésben is nagy szerepe lenne
Egészségünk megőrzésének szempontjából ugyanis az az egyik legnagyobb fegyvertény, ha egy megfelelően karbantartott testtel vágunk neki a nyugdíjas éveknek – évtizedeknek. Amennyiben ugyanis gyógytornász segítségét vesszük igénybe az időskori mozgásszervi vagy épp neurológiai problémák megelőzéséhez, azzal nemcsak rendszeres testmozgáshoz szoktatjuk magunkat: az életminőségünkbe fektetünk.
Persze nem mellékesen gondoskodhatunk a gyógytornával az anyagcsere-folyamatok helyes mederben tartásáról, a tüdőkapacitás fenntartásáról, a magas vérnyomás kialakulásának megelőzéséről, az elhízás megelőzéséről, a mozgáskoordináció kialakításáról és szinten tartásáról. De a páciensek számára kevés – ízületi – megterheléssel járó, ugyanakkor az ízületi kopásokat és a csontritkulást helyes mederben tartó gyógytornák is igencsak hasznosak lehetnek.
Ha már beütött a krach, a gyógytorna akkor is segít
Akkor sem kell ölbe tett kézzel megadni magunkat a változásoknak, hiszen a szakértő segítségével végzett gyógytorna, vagyis fizioterápia pozitív változásokat eredményezhet a páciensek mindennapjaiban, életminőségében. Mert ezeknek a betegségeknek köszönhetően, már egy egyszerű bolti bevásárlás, néhány lépcsőfok megmászása, vagy a kosár felemelése is gondot jelenthet. Arról nem is beszélve, ha az unokákkal kellene a kertben vagy egy kirándulás alkalmával lépést tartani.
Például a degeneratív elváltozások – vagyis a kopással együtt járó mozgásszervi betegségek – ugyan főként a 60-65 év feletti korosztály esetében figyelhetők meg, de a modern életmód és főként az ülőmunka káros hatásainak köszönhetően egyre többször találkozhatunk vele már a 40-50 éves korosztály tagjai között is.
Ilyen esetekben általában azt vesszük csak észre, hogy a testünk és az ízületeink folyamatosan veszítenek a rugalmasságukból, az izmok stagnálnak, nehezebbé válik a mozgás. Ráadásul a szakaszokban, hullámokban érkező fájdalom mértéke sem elhanyagolható, ami pont a mozgáshoz elengedhetetlen testrészekben, például a térdben, a kéz- és a láb ízületeiben, valamint a csípőben üti fel a fejét.
Arról egyébként már egy korábbi cikkünkben is írtunk, hogy az ülőmunka következtében sokkal nagyobb, mintegy 180%-kal nagyobb terhelés éri a porckorongokat, ami a helytelen testtartással párosulva komoly terhelést jelent a gerinc számára. Ez viszont nemcsak porckorongsérvhez, de akár meszesedéshez is vezethet, ami szintén nem sok jót tartogat a jövőre nézve.
Viszont a mindig az egyén állapotához igazított mozdulat- és feladatsorok segítségével, a páciens állapotának folyamatos monitorozásával – például a foglalkozás alatt megfigyelt nonverbális jelek segítségével – mindig csak annyi terhelés éri az adott testrészt, amennyi éppen szükséges és a javára válik. Ezzel javítható a csontritkulás és a kopásos megbetegedések okozta problémák, valamint az idős korban elengedhetetlenül fontos, helyes mozgáskoordináció is.
De említhetnénk még akár a Parkinson-kórt is, ha a gyógytorna rendkívül széles palettájáról szeretnénk válogatni. Bár az orvostudomány mai állása szerint ez a degeneratív idegrendszeri betegség gyógyíthatatlan, a műtéti és a gyógyszeres kezelés mellett a gyógytorna rendkívül fontos a parkinsonos betegek számára.
Ezzel a kiegészítő terápiával ugyanis feloldhatjuk az izommerevséget, ami a Parkinson-kór egyik velejárója, méghozzá a dopamintermelés csökkenése miatt kialakuló mozgáskoordináció, valamint a mozgás teljes leépülése mellett. Ilyen esetekben a beteg életminőségének javítása, az állapotromlás megakadályozása a gyógytorna feladata.
Ezért van szükség egyre több gyógytornászra – mert egyre szélesebb körben, egyre nagyobb tömegeknek lesz szüksége segítsége a különböző mozgásszervi problémák és a neurológiai gondok leküzdéséhez.
Az i-Clinic segítségével pedig te is egyre könnyebben kezelheted a gyarapodó pácienseidet.
[1] European Comission; Magyarország: A népesség – demográfiai helyzet, nyelvek, vallások – https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/population-demographic-situation-languages-and-religions-35_hu
[2] Eurostat; Population by age group: https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&pcode=tps00010&language=en
[3] KSH; Népmozgás 2019 január – 2019 december: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep1912.html
[4] OECD; Hungary Policy Brief – https://www.oecd.org/policy-briefs/hungary-unhealthy-lifestyles-public-health-policies_HU.pdf
[5] European Comission; Magyarország: Egészségügyi országprofil 2019 – https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf