A legtöbb ember fejében téves kép él a gyógytornával és a gyógytornászokkal kapcsolatban, hiszen a legtöbben egyből egy gyógyító erejű masszázsra, vagy inkább egy speciális képesítésű tornatanárra asszociálnak. Azonban akik így tesznek igencsak tévúton járnak, hiszen a gyógytornász szakma ennél sokkal-sokkal több, ráadásul szélesebb körben van rá szükség, mint ahogy arra előzetesen számítanánk. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy kiknek tud segíteni valójában egy gyógytornász.
Ha egészen őszinték szeretnénk lenni, azt is mondhatnánk, hogy már a fizioterápia, valamint a gyógytornász elnevezés is tévútra vezetheti a laikusokat. Egyrészt, a tornász szó miatt szinte senki nem tudja megállni, hogy az agya valamilyen homályos tornatermet vetítsen a lelki szemei elé, ahol a gyógytestnevelő vezetésével folyik az izmok, ízületek egészsége és más mozgásszervi panaszok mérséklése érdekében végzett munka.
Másrészről viszont ott van a fizioterápia, valamint a némileg elterjedtebb fizikoterápia közötti hasonlóság, bár jelentésüket és helyüket tekintve, azért mutatkozik közöttük egy egészen picike, mégsem elhanyagolható különbség.
Végeredményben a kettő közül a fizioterápia a tágabb fogalom, hiszen gyakorlatilag magában foglalja az összes, természetes energiával gyógyító kezelést, míg a fizikoterápia a fizioterápián belül, pusztán a fizikai energiákkal veszi fel a harcot a különböző betegségekkel és tünetekkel szemben. Ilyen fizikai energiára épülő terápia lehet például az ultrahangterápia, a fényterápia, a thermoterápia, a mágneses terápia, az elektromos (TENS) terápia, a mechanoterápia és persze a fotóterápia is.
Igen, a gyógytorna a fizioterápia része
Amennyiben a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága felosztását[1] vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a gyógytorna a mechanoterápia fontos része – mégpedig a masszázs és a különböző ultrahang kezelések mellett.
Élettani hatásai alapján azt mondhatjuk, hogy célja a keringés javítása, a fájdalomérzet, valamint a már kialakult gyulladások csökkentése, az izmok relaxációja, valamint az izomerő és az állóképesség növelése. Jól látható, hogy főként a mozgással kapcsolatos vagy azt is érintő egészségügyi problémák legyőzésére, valamint azok megelőzésére szolgáló tudományág.
Ha viszont a gyógytorna cél szerinti meghatározásait vesszük górcső alá, akkor már a funkcionális képességek szinten tartása és helyreállítása, a betegségek megelőzése, gyógyítása és rehabilitációja a célja. Ennél fogva igencsak széles körben alkalmazhatók a gyógytorna módszerei a különböző szakterületeken és gyógyítási folyamatokon belül.
A gyógytorna hozzáértőn, nagy odafigyeléssel remekül alkalmazható például:
- belgyógyászati – elsősorban kardiológiai és angiológiai – problémák esetén,
- pulmonológiai kezelések során,
- az ortopédiában,
- a reumatológiában,
- a rehabilitációs kezelések részeként,
- nőgyógyászati problémák esetében,
- neurológiai kezeléseknél,
- traumatológiai eseteknél,
- a pszichiátrián,
- a gyermekgyógyászatban,
- és az onkológiai ellátások során.
A gyógytorna tehát szélesebb körben alkalmazható, mint hinnéd
Ahogy a fenti felsorolásból is láthatod, a gyógytorna nem csak azokon segít, akiknek például az ülőmunka következtében fáj a háta, vagy bemerevednek az izmai, esetleg egy közlekedési balesetet követően mozgásrehabilitációra szorulnak. Ennél sokkal szélesebb rétegnek nyújt segítséget.
Vegyük példának okáért az olyan neurológiai eseteket, mint amilyen például a stroke. Ebben az esetben, vagyis az agyvérzést követően elég magas a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, így a kármentés, azaz a sikeres rehabilitáció miatt a lehető leghamarabb el kell kezdeni a gyógytornát. Legalább a beteg, lebénult végtag átmozgatásával és a beteg átforgatásával, hiszen meg kell akadályozni, hogy a passzivitás miatt keletkező vérrög esetleg olyan helyre jusson, ahol komoly, akár halálos kimenetelű károkat okozhat.
Persze említhetnénk még a Parkinson-kórt is, ami világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami a mozgáskoordináció és eleve a mozgás leépülésével jár. Parkinson-kór esetén ugyanis pont a dopamin – vagyis a mozgásért felelős idegrendszeri ingerületátvivő-anyag – termelődése csökken a szervezetben, extrém esetben akár 70-80%-kal is.
Enyhébb esetben csupán gyenge kézremegés lesz a tünete, de előrehaladott állapotban már egyensúlyproblémákkal, ennek következtében egyre több eleséssel, a kommunikációs képességek csökkenésével, de akár még nyelészavarral is számolnia kell a páciensnek. Mivel a Parkinson-kórra jelenleg nincsen gyógymód, a betegség gyógyíthatatlan. Éppen ezért kiemelten fontos az ilyen esetekben, hogy gyógytorna segítségével akadályozzuk meg a beteg állapotának romlását például azzal, hogy oldjuk a fellépő izommerevséget.
Ezen kívül vannak egyébként olyan nőgyógyászati esetek, betegségek is, amelyek során a gyógytorna szintén remek kiegészítő terápia lehet. Például ilyen a méhsüllyedés, a húgyhólyagsérv, a hüvelysérv, a végbélsérv, vagy épp a méhelőesés is. Ezekben az esetekben kiemelt jelentősége van a gát- és kismedencei gyógytornának, hiszen a rendszeresen végzett gyakorlatokkal gyakorlatilag stabilizálható a normál állapot, valamint ideális esetben a gyógyszeres kezelés is elhagyhatóvá válik.
Azonban a gyógytorna nemcsak a már kialakult betegségeknél segíthet…
… hanem preventív jellegű is lehet, vagyis még azelőtt alkalmazható, hogy az adott betegség kialakulna. Végeredményben a gyógytorna elsősorban az életminőséget javító tevékenység, aminek célja az, hogy az adott mozgásszervi funkciók normálisan működjenek.
Éppen ezért, ha edzel – futsz, súlyt emelsz, aerobikozol stb. – érdemes a gyógytornára is hangsúlyt fektetned, illetve elsajátítanod azokat a helyes mozdulatokat, amikkel a jótékony mozgás közben sem koptatod feleslegesen a csontjaidat és viszed tévútra az izomszalagokat, izmokat.
Gondolj bele például abba, hogy futóként akár azzal is szembesülhetsz, hogy a bemelegítés elmulasztása vagy annak rossz mozdulatai miatt akár a térded külső része is fájni kezdhet, meghúzódhatnak az izmok, kilazulhatnak a szalagok. Fájdalmas művelet lesz már a lépcső megmászása is, így jól teszed, ha a gyógytorna segítségével felkészíted magad az egyébként roppant egészséges, mozgásban gazdag életmódra. De persze a gyógytornával akár a rossz tartás vagy az ülőmunka következtében fellépő izommerevséget is megelőzheted.
Emellett a gyógytornának van még egy nagyon fontos megelőző-felkészítő szerepe is, amit például műtétekre várva és a szülés előtt alkalmaznak, illetve ajánlanak a szakemberek. Nem tévedünk nagyot, hogy mindkét invazív kellemes elég nagy traumát jelent a szervezet számára, éppen ezért érdemes erre a lehető legjobb módon felkészülni.
Műtétre felkészítő, vagyis preoperatív gyógytornát mindig a kezelésre, illetve beavatkozásra váró terület fokozott megdolgoztatásával alkalmaznak. Ilyen esetekben nemcsak ergonómiai tanácsokkal segítik a pácienseket, hanem az érintett izomzat és ízületek átmozgatásával, megerősítésével is. Ez egyrészt fokozza a beavatkozás hatékonyságát, másrészt pedig a műtétet követő rehabilitációt is eredményesebbé, gyorsabbá teszi.
Szülésre felkészítő gyógytorna esetén pedig a fizikális állapotok javítása a cél, hogy az állapotos kismama teljes mértékben tisztában legyen a szülés közben végbemenő folyamatokkal és megerősítse azokat az izmokat, illetve testrészeket, amelyek jelentős szerepet fognak játszani a gyermeke világra hozatala során.
Apropó, gyermek: a gyógytorna nem kórfüggő!
Éppen ezért a legfiatalabbaktól kezdve a legidősebbekig használ mindenkinek, aki valamilyen mozgásszervi panasszal küszködik. A köszvény és reuma, a csonttörés miatti rehabilitáció, az ülőmunka következményei főként a felnőtt, valamint idősebb lakosság körében okoz komoly károkat, de sajnos a gyerekek körében is van olyan betegség, amely már akár pár hónapos korban is gyógytornás kezelésre szorulhat.
Ilyen például a csecsemőkori bénulás is, amit a gyermek első 3 hónapjában végzett neurológiai szűrővizsgálatok során szoktak felfedezni. E betegség kapcsán a szakemberek döntő többsége azon a véleményen van, hogy a baba első 3-8 hónapjában elkezdett gyógytorna alapjaiban határozza meg a beteg gyermek későbbi életét.
Ebben az esetben a gyógytorna a lehetőségekhez képest egészséges fejlődést és a további szövődmények kialakulásának megakadályozását célozza meg, de az eredmény természetesen attól függ, hogy milyen fokozatban van a betegség.
Ahogy láthatod, a gyógytorna rendkívül sokszínű, változatos képet mutat célja, módszerei és persze felhasználási területei szerint is. Éppen ez benne a csodálatos: a test saját erejét használva késztetjük az izmokat a helyes működésre, tereljük vissza finoman a normális mederbe, de a prevencióban és az utókezelések során is nagy hasznát vesszük. Lenyűgöző, hogy milyen változatosan használható terápia, nem igaz?
[1] Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága: Mi a fizioterápia? – http://www.gyogytornaszok.hu/index.php?page=tartalom&id=9